A testnk nem hazudik Ngy igaz trtnet

A test csak test. Csont, hs, izom, bõr. Mgis, micsoda hatalma van. Hatalmaskodik a lelknkn, megvltoztatja a jzan sz dntseit. Csbtani kpes, meleget adni, szeretetet rasztani. Megrezdlni, csalogatn illatozni, bgyadni egy msik test szortsban. De tud merev lenni, mit a jg. Hideglni, dermedni, fagyasztani. Elutastani, fjdalmat okozni. s ha nem hisznk neki, nem vesszk figyelembe apr jelzseit, kpes belebetegedni.
rthetetlen vonzerõ
Dri rgi orvosdinasztibl szrmazik, ptszmrnk. kos pedig vaseszterglyos. Dri imdja a sznhzat, a knyveket, a klasszikus zent. kos j, ha elolvas nhny sort az jsgban, idegesti a hegedûk vinnyogsa, s sosem volt kpes vgiglni hrom felvonst a sznhzban. Dri teniszezni s bridzsezni jr, gy pihen. kos lbt az asztalra tve kortyolgatja a srt. Dri s kos frj s felesg. s boldogok! Dri szerint valami titokzatos testi vonzds van kettejk kztt, valami õsidõkbe nyl elktelezettsg. – Amikor elõszr megpillantottam kost egy ptkezsen, rajta felejtettem a szemem – mondja az asszony. – Tudtam, hogy sose lttam, mgis olyan ismerõs volt. Beszdbe elegyedtnk. Ahogy kzelebb jtt hozzm, megreztem a szagt. Szndkosan mondom gy, mert izzadt volt, csapzott, hiszen fizikai munkt vgzett. Azon vettem szre magam, hogy hatalmasakat szippantok a szagbl, s nem tudok betelni vele. s a bõre… Kptelen voltam levenni a szemem a nyakrl, a mellkasrl, a kezrõl. Annyira szgyelltem magam… Mindenron meg akartam rinteni. Kt hnap utn, a szleim nem titkolt megrknydse ellenre, sszehzasodtunk. Ez a vonzalom tart ssze minket azta is, immr ht ve: mintha ugyanabbl az anyagbl gyrtak volna. Veszeksznk persze mi is. Csapkodunk, kiablunk. Sok a gondunk. Mgis, ha egymshoz bjunk, megszûnik a vilg. Taln a bõre simasga, taln a hangja… Nem tudom. A tuds, a vgzettsg, a szoksok nem szmtanak. Csak ez az õrlt, megmagyarzhatatlan vonzalom.
Egy kesernys illat
A harmincht ves Borbla hztartsbeli. Egy asszony, aki rmet tall abban, hogy meleg vacsort fõz a frjnek s kivasalja a gyereke ruhit. Nagy szerelem volt az vk, csak egyetlen dolog zavarta az asszonyt: a frfi ds szõrû mellkasnak a szaga. Hiba mosdott frissen, hiba parfmzte magt, ez a furcsa, kesernys illat nem tûnt el rla. – Imdtam a frjemet, de ha szeretkezsre kerlt a sor, mindent elkvettem, hogy ne rezzem ezt az illatot. Az orrom al drgltem a fl veg klnimet. Viszolyogtam a szagtl – mesli. – Aztn megszletett a kislnyunk. Ktves volt, amikor egy nagy kirndulsrl hazarve felkaptam s sszecskoltam. Ahogy a gyerek hajba frtam az orrom, egyszerre ugyanaz a kesernys, savanyks illat csapott meg. A frjem szaga. Azta nem zavar. Sõt, imdom. Ha szeretkeznk, beleszagolok a mellkasba, s olyan teljessgrzs lesz rajtam rr. Olyan boldogsgfle.
Szerelem nlkl
– Mlyen vallsos csaldban nõttem fel – mesli a vidki tantnõ, Mria. – A szleim arra tantottak, lj becsletesen, tiszteld a frjed, neveld a gyerekeidet a legjobb tudsod szerint. Ez a ktelessged. A frfi, akihez hozzmentem, hasonl kzegbõl szrmazott, egyenes, megingathatatlan ember volt. Tizent vvel idõsebb nlam. A szleim mutattak be neki, s akkor n, tizennyolc ves fejjel, beleegyeztem a hzassgba. Nem volt okom kikosarazni, magas, j kills frfi volt, egzisztencival, diplomval. Csak ppen szerelmes nem voltam. Azt sem tudtam, mi az. Az elsõ vben megszletett az elsõ gyerek, aztn ngy ven keresztl a tbbi hrom. gy gyrtottuk sorba a gyerekeket, hogy n soha nem lveztem a szexet. ltalban kedden s szombaton voltunk egytt. Vrtam, hogy gyorsan tl legyek rajta. Nem is tartott tz percnl tovbb soha. Aztn kezdõdtt a baj. Egyre erõsebb folys, alhasi fjdalmak. Orvostl orvosig mentem, de nem talltak semmi gyulladst, elvltozst. Pszicholgushoz kldtek. Õ vilgtott r: nem szeretem a frjem. Ezrt hadakozik ellene a testem. A legkisebb lnyom is betlttte a tizennyolcat, amikor dntttem, elvlok. Kln laksba kltztem, s csodk csodjra egy ht sem telt bel, elmltak a testi tneteim.
reztem, hogy ms lett
– Rgta sejtettem, hogy megcsal a frjem – emlkezik a negyvenhat ves Vera. – Nem voltak trgyi bizonytkaim, mint a rzsos inggallr, hajszl a zakn… Annyit vettem szre, hogy valahogy ms lett. rkig bmult brgyn mosolyogva maga el, meg se hallotta, ha szltam hozz. Ja, s elkezdett mzeumokba jrni. Kpzõmûvszeti albumokat tanulmnyozott. Pedig addig sose tette. De a leggyansabb akkor lett, amikor szeretkeztnk. n bjtam hozz, neki eszbe se jutott volna. Nem cskolt meg. Szinte t se lelt. Csak csinlta, mint egy gp. Elegem lett, s ellktem magamtl. Azt mondtam, megalz, amit csinl. Tudom, rzem, hogy nincs kedve hozzm. Ktelessget teljest, szvessget tesz nekem. Ht nekem ne tegyen szvessget! Tudom, hogy van valakid, ordtottam, s õ csendben blintott. Msnap elkltztt. A szeretõjhez. Egy mûvszettrtnsz nõhz. Mr rg megbocstottam neki, hogy elhagyott – teszi hozz szomoran Vera. – Nem haragszom, amirt megcsalt, nem haragszom, hogy elvlt tõlem. Csak egyet nem tudok megbocstani. Hogy trgyknt hasznlta a testem. |